Bemutatkozás

Bujtás Anita hegedűművész Budapesten született, zenész családban, Bujtás József zeneszerző lányaként. 6 évesen kezdett hegedűt tanulni.

Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközép Iskolában végezte. Diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte Budapesten 1997-ben.  Itt  tanára dr. Rásonyi Leila volt, aki az orosz hegedűiskola hagyományait Moszkvában David Ojsztrahtól, Igor Bezrodnytól és Leonyid Kogantól tanulta. Dr. Rásonyi Leila így nyilatkozott róla ajánlásában, mely megtekinthető a Galériában: ” őt igen tehetségesnek tartom, játéka hatásos kisugárzással rendelkezik”. Ezután következett egy olyan időszak, amikor magánélete alakulása évekre megakasztotta szakmai életét, de most már úgy érzi, eljött az ideje a művészi kibontakozásnak.

A Bartók Rádió volt zenei szerkesztője, Lázár Eszter rendszeres szólóestekre kérte fel a Fészek Művész Klubban. Eddigi Fészek koncertjein elhangzott többek között Clesar Franck Szonátája, Bartók 2. Hegedűversenyéből egy tétel, Brahms Hegedűversenyéből egy tétel, Schubert dalok saját átiratában, Bujtás József Poéma Fantázia című műve.

Bujtás Anita az Országos Filharmónia pályázatának egyik nyertese.

Régi tanára, Dr. Rásonyi Leila állami Lovagkereszttel honorált hegedűművész szólista, önéletrajzi könyvének bemutatójára 40 év zeneakadémiai tanításából 3 növendékét kérte fel hegedülni, melyből egyik Bujtás Anita. Erre 2019 november 28.-án került sor a Rátkay Klubban.

Fellépett több helyen Magyarországon, például a Duna Palotában, koncertezett Németországban, Ausztriában és Olaszországban. Fellépett az alábbi művészekkel:  Bokor Jutta, Kovács Kálmán, Hadady László, Holics László, Granik Anna, Mészáros Zsolt Máté háromszoros Fisher Annie díjas orgonaművész, Bizják Dóra, Zentai Károly, és játszott a Sonora Musica zenekar szólistájaként.

A Zsámbéki Polgár 2017 novemberi számában így írnak róla: ” A Komolyzene nagy remekművei egy magasabb, isteni dimenzió üzenetei- véli a szólista, és ismét bebizonyította, hogy előadásával ő is hasonló magasságokban kalandozott.” (Újságcikk megtekinthető a Galériában.)

Így nyilatkozik saját művészi indíttatásáról: Mindig a művek előadása motivált, a zenei tartalom általam érzett kifejezése, mely nagyon lelkesít.

Bujtás Anita igen nagy hatással van közönségére. Koncertjein a közönség tagjai ilyeneket és hasonlókat mondanak az átélt élményükről: egy hölgy úgy nyilatkozott, hogy eddig nem tudta közel engedni magához Bartókot, ám Bujtás Anita előadásának hatására igen, ezentúl már másképp fogja hallgatni. Egy évtizedek óta rendszeres komolyzene hallgató azt mondta, még nem hallott ilyen átéléssel, ilyen elementáris erővel Bartók előadást. Egy másik hölgy így nyilatkozott: annyira felemelte lelkét Bach játékával, ahogyan csak nagyon kevés művész tudja. Egy idős úr, akinek Bach a kedvenc zeneszerzője, azt mondta, hogy ilyet még nem tapasztalt, hogy egy romantikus mű előadása ekkora hatással legyen rá, mint Bujtás Anita előadásában. ” Egy templomi zenés áhítat jellegű koncerten, amikor megkérték a közönséget, hogy ne tapsoljanak, Bujtás Anita műsorszáma után a közönség nem bírta ki és tapsolt.

Jelenleg többek között Bartók 2. Hegedűversenyén dolgozik, hogy a teljes mű bemutatásra kerülhessen előadásában. Nagyon szeret szonátázni, tervezi Beethoven  szonátáit előadni, melyek kiemelt helyen vannak lelki világában, hasonlóan Mozart, Schubert, Bach, Brahms, Csajkovszkij, Bartók – és még sokáig lehetne sorolni- művei. Nagy örömmel mutatja be Édesapja Bujtás József neki írt műveit is, melyekben nagyon sok zenei kifejezni valót talál.

Ars poeticája: Az előadóművésznek médiummá kell válnia, aki megidézi nem csak a zeneszerző szellemét, hanem azt a szellemet, amit a zeneszerző is megidézett a magasabb világokból a mű írásakor.